Linkblog

Daily Shark magazin

Vélemények, gyakran olyanról is, amihez nem értek. Leírom azokat a dolgokat, melyeket érdekesnek vagy éppen bosszantónak találok.
A blog utólag moderált, azaz:
Ellenvélemény, kritika: oké.
Személyeskedés, trollkodás, rasszizmus: kitiltva.
Vissza a címlapra->

Utolsó kommentek

Címkék

Repülők és légitársaságok

2007.12.08. 00:34 :: Daily Shark

Elvből nem repülök fapadossal. Szeretem, ha legalább minimális szolgáltatás van és némi biztonságérzet a menetrenddel kapcsolatban.
Persze nem is a saját zsebemre megy, a cég fizeti, azért annyira spórolnak, hogy mindig csak turistaosztályra kerülök, meg hát a nagy távolságoknál nincs is igazán fapados (hálistennek).
Az utóbbi időben viszont egyre többször érzem, hogy a nem fapados légitársaságok járatain is egyre romlik a színvonal.
Malév: rövid járatokon elmegy, de a Bangkok-Budapest életem legvacakabb útja volt. Az étel nem igazán volt jó, az ülés az átlagnál is kényelmetlenebb (igaz, ez nem csak a Maléven múlt, inkább a gépen, 767, 8B, szűk hely, csak egy fokozatnyit hátrahajtható)





Az út alatt nem szolgáltak fel rendszeresen italt, hanem az első étkezés után odanyomtak mindenkinek egy kis palack ásványvizet, azzal húzza ki a következőig.
A fejhallgató nem működött. Kértem újat, az működött, de a videónak nem volt hangja, az sehol nem működött.
A mosdóban nem volt melegvíz.
A Malév gépein a mosdóban valamiért az a hülye fajta csap van, amit két oldalon két kézzel kell nyomni, ha nagyjából megfelelő hőmérsékletű vizet akarok, tehát a kezemet nem tudom közben mosni, mert az ujjam a csapon van. Persze csak hideggel vagy csak forróval megoldható valahogy...

Eddig aránylag legjobb a török légitársaság volt, még az viszonylag rövid Budapest-Isztambul útra is kis úticsomagot adtak (zokni, szemellenző az alváshoz, fogkefe, fogkrém), enni-innivaló finom.
A KLM is jó nálam, főleg a legutóbbi utamon, talán Manilába vagy Kuala Lumpurba mentem velük (kiegészítés: inkább Manila lehetett, mert KL-ban 2 évnél régebben voltam), már nem emlékszem, de egy 777-es volt, nagyon modern, minden ülésnél külön videoképernyő, rengeteg programmal, videojátékkal, stb., az étel-ital választék is jó. És mindig volt náluk Ginger Ale, ami más társaságoknál alig lelhető fel... :)
A Lufthansa az erős középmezőnyben van nálam, mostanában sokat utaztam vele, nincs velük különösebb gondom.
Az Air France nem lopta be magát a szívembe a lepukkant 747-esével az egyetlen közös utunkon. Igaz, itt is volt minden üléshez egy külön kihúzható videóképernyő, csak éppen akadt egy hülye hibája: ugyanis folyton beugrott a kezelési menü, úgy 20 másodpercenként és ez eléggé idegesítő tud lenni. Ráadásul, mindig feldühít, ha egy műszaki cucc nem úgy működik, ahogy kéne, szóltunk is a sztyuvinak, de csak sajnálkozva széttárta a karját, hogy nem tud mit tenni.
Mivel makacs mérnökagyam van, nem hagytam annyiban. Addig-addig próbálkoztam, míg rájöttem, ha az egyik gombot a képernyő fóliatasztatúráján folyamatosan nyomva tartom, akkor nem ugrál be mindig a menüt, na de ki a fene bírja órákon át nyomni a gombot???
Ilyenkor jön be a Mcgyver effektus,  ő az a sorozathős, aki a svájcibicskájával az éppen fellelhető anyagokból rakétakilövőt, riasztórendszert, gyújtóbombát és hasonlókat barkácsolt. Én felhasználtam a pendrive-om nyakba akasztó zsinórját, egy csomag rágót és egy tollat.
A rágót rátettem a nyomni kívánt gombra, a nyakba akasztó zsinórt átfűztem fölötte, a tollat beledugtam a hurokban és egyre csavarva szorosra húztam, majd a toll végét berögzítettem, így állandó nyomást gyakorolt a gombra, és megoldódott a probléma. Baromi büszke voltam magamra.

Frissítés:

Meglepetésemre az Index címoldalára került a bejegyzés, ezért még hozzáfűznék pár tapasztalatot:
Thai Airways: rövidebb utakon használtan (Hanoi-Bangkok, illetve Szöul-Bangok közt), az "elmegy" kategória, többnyire középkorú, enyhén lepukkant Airbusok, csinos személyzet, fogyasztható étel. Gyakran volt kisebb-nagyobb késés, persze ez nem feltétlenül a légitársaság hibája, sőt...
Swiss: egy utam volt velük, valahogy éppen sikerült Business-re upgradelni a jegyemet, jól éreztem magam, de részletekre nem emlékszem, mert régen volt.
Belavia: a fehérorosz légitársaság. Na, ez érdekes volt. Tekintve, hogy rövid az út aránylag és nem éppen a legjobbak közé volt sorolva a társaság, engedélyezték a business kategóriát a cégnél, ami itt persze nem azt jelentette, mint a legnagyobb, neves társaságoknál. A gép egy Tu-134 volt, valahol a 30-as évei közepén járhatott legalább, a tipikus szovjet utasszállítók jellegzetességeivel.
Meglepetésemre nagyon előkelő hangulatú terítékkel finom kaját szolgáltak föl. A gép szörnyen zajos volt, és a pilóta olyan meredeken emelte fel, mintha valami gyors bevetésre induló vadászgép lenne, és a leszállás is hasonló hirtelen meredek ereszkedéssel zajlott.
Nem tudom, a turistaosztály milyen lehetett, de szerintem jobb is...
British Ariways: kétszer vagy háromszor utaztam velük, már nem igazán rémlik, alighanem Abudzsába. Semmi konkrét rossz vagy jó különlegességre nem emlékszem velük kapcsolatban, így feltehetően az erős középmezőnyben vannak nálam.
Ami negatívum volt, azt inkább a Heatrow-n való többórás várakozás jelentette, ugyanis épp akkoriban frissítették a nyugat-európai légiriányítási központban a rendszer szoftverét, amitől az egész rendesen összeomlott, és órákig nem lehetett tudni, milyen késések vannak, illetve melyik járatot törlik és melyik indul. A kellemetlen az volt, hogy a transfer deskeknél persze többszáz emberből álló sor torlódott fel (érdekes, ott valahogy tudtak nyugodtan sorban állni, a volt szovjet országokban vagy bizonyos ázsiai reptereken már rég egymás hegyén-hátán tülekedtek volna, mindenki be akarván előzni a többit). Ráadásul azon a részen nem volt információs tábla a hangosbemondót pedig nem lehetett hallani, így véletlenül vettem észre, mikor egy szinttel lejjebb indultam vécére, hogy a gépünk 20 perc múlva indul, lett is nagy rohanás, de elértük...

Majd még átböngészem a beszállókártya-gyűjteményemet (elvileg mindet megtartom), akad még pár kevéssé ismert orosz meg egy indonéz helyijáratú légitársaság is...

8 komment · 1 trackback

Címkék: tech utazás reptér légitársaság

A bejegyzés trackback címe:

https://dailyshark.blog.hu/api/trackback/id/tr8256539

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: kawn.co.id 2018.10.30. 20:55:01

Guminő, gumipasi, szexállat - Gumibaby

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bobbyperu · http://twitter.com/bobbyperublog 2007.12.08. 09:16:09

"talán Manilába vagy Kuala Lumpurba mentem velük, már nem emlékszem" no comment

Daily Shark · http://dailyshark.blog.hu/ 2007.12.08. 09:36:24

Mi a probléma? A munkám miatt évente legalább 4-5 alkalommal utazom különböző Ázsia országokba, néha többször is ugyanoda, nem emlékszem pontosan, melyik országba éppen milyen légitársasággal mentem legutóbb.

IP · http://indianexposure.blogspot.com 2007.12.08. 14:04:00

Én a Lufthansa-ról és a SWISS-ről tudok nyilatkozni. A munkám miatt nekem a Budapest-Mumbai utat kell többször megtennem egy évben.
Lufthansa: tipikus német kimértség, normális kiszolgálás. Utaztam már turistán és businessen is. Ebben a viszonylatban járó gépek osztályait már felújították. A turistán kényelmesen elfért a térdem, a fejtámla magasságban állítható, oldalai felhajthatóak. Italt folyamatosan kaptunk, de az étel szánalmasan kevés, és eléggé pocsék.
A business javuló tendenciát mutat. Volt, hogy az étel kifejezetten finom volt. Ami nem tetszik, hogy a fejhallgatók rendszeresen rosszak Hiába kényelmes a majdnem vízszintesre nyitható ágy, ha nem a folyosó melletti az ülésed, akkor kisebb akrobata mutatvánnyal lehet csak átmászni az alvó szomszédon. BUD-FRA úton nagyon bőséges és laktató reggelit adnak. Igazi német fajtát. Ami a legrosszabb, az a kávéjuk, de hát istenem, németek :)
FRA-BOM és visszaúton mindig van indiai kísérő is, gyakran az átlagos indiainál sokkal szebb hölgyek.

SWISS: egyszer repültem turistán BOM-ZUR-BUD útvonalon. Minden ülésnek volt saját monitora és távirányító hozzá. Ezt a plusz élményt nagyban rontotta az, hogy a térdem nem fért el :( Sajnos csokit nem adtam, csak a ZUR-BUD útvonalon. Egyébként mulatságos a személyzet, akik négy nyelven beszélnek egymással (német, francia, olasz, angol - az indiai stewardess miatt).

Én azért velük repülök, mert először a cég küldött, és hát istenem pont velük. Van törzskártyám is (Miles & More - Star Alliance), és így legalább gyűlnek a mérföldek :)

Daily Shark · http://dailyshark.blog.hu/ 2007.12.08. 14:24:14

Egyszer repültem Swissel, azt hiszem Japánba, még vagy 7 éve. Akkor tetszett a dolog, főleg, mert valamiért "upgradelték" az economy jegyet business-re, ez volt életemben az első és egyetlen utam a magasabb osztályon. Jó volt, de a részletekre már nem emlékszem.

A Lufthansa ételével én mondjuk meg voltam elégedve, de ez izlés dolga.

TGV 2007.12.09. 15:53:52

nem tudom milyen elvi bajod van a fapadosokkal... en mondjuk leginkabb Europan belul repulok es arra tokeletesen jok. 350 helyett 150-200 €-ert megjarom mondjuk a PAR-BUD viszonylatot, akkor siman belefer, hogy vegyek egy szendvicset es egy sort a repulon. A megboldogult SKY ezen a vonalon 3 €-ert a legerosebb Aranyfacant szolgalta fel fel literes kiszerelesben. Rohogcselve szalltam le a repulorol :) Az Air France egy hangyanyi szendvioccsel szurta ki a kopogo szemem, utana azt allitottak, hogy az utolso szalig elfogyott, a masodik palack boromert is nagyon durcasan neztek. Egy kismamat meg annyira befenyitettek, hogy engem kert meg, hogy kerjek neki vizet. Bezzeg NY-bol visszafele menukartya, uvegpohar es femevoeszkoz, kis zacsiban eldobhato fulhallgato, szemellenzo, stb. + kisparna es takaro. Regebben a Malev menuinek volt stilusa, ma mar nincs.
fapadosoknak van meg egy elonye: rendszerint kis repterekrol indulnak, ezert sokkal nyugalmasabb az indulas es az erkezes. Swissel csak vegszukseg eseten mennek ujra, annyira szarragok voltak.
Egyebkent engem a Malev egyszer tulfoglalas miatt otthagyott Budapesten, mondjuk nem volt nagy drama, megvacsoraztam a repteren, hazataxiztam egesz ejjel mulattam, majd masnap kitaxiztam az elso gephez az o koltsegukon + meg ki is fizettek szepen a 150 €-t. A sok fapadosom kozul a wizz kesett egyszer 1, masszor 2 orat, de ebbol az elsorol egyaltalan nem tehettek es a masik pedig technikai problema volt egy masik vonalon, ugyhogy nincs miert panaszkodnom rajuk.

Daily Shark · http://dailyshark.blog.hu/ 2007.12.09. 16:14:40

AZért nálam más a helyzet, a legtöbb utam átszállásos út Ázsiába vagy ilyesmi, tehát egyrészt az a jó, ha lehetőleg egy társasággal utazom végig, másrészt a fapadossal a kis reptérről még át kéne bumliznom a másikhoz a nagy reptérre. És nálam igen komoly gond lenne abból, ha otthagynának, és másnap kéne mennem, mert szigorúan kötött határidők és teljesítendő napok vannak, ha egy napot kések a szerződéshez képest, nem könnyű kompenzálni az ügyfelet.
Arról nem is szólva, hogy nálunk gyakran a foglalás csak egy héttel az indulás előtt történik, akkor meg nincs igazán előnye a fapadosnak, és azért az se mindegy, hogy gyűjtögethetem szépen a mérföldeket a törzsutaskártyán.
Természetesen, ha saját pénzen, hosszú távra előre tervezhetően kéne utaznom Európán belül, biztos megnézném, előnyösebb-e a fapados.

TGV 2007.12.09. 16:30:43

Ok, akkor nem ugyanarrol beszelunk.
Egyebkent a legitarsasagok nagyon erdekes algoritmusok szerint allapitjak meg a jegyarakat... 3 honappal az indulas elott olcso a jegy, 1 honappal az indulas elott elkezd meredeken emelkedni, majd 10 nappal kesobb lassan ereszkedik... aztan ket lehetoseg van: vagy az utolso heten felszokik a csillagos egbe vagy pedig esik egyet.
Valamifajta licit-szeru algoritmus lehet, ami a jegyvasarlasok szamabol allapitja meg, hogy mennyire "kelendo" egy jarat. En sokszor kivarom az utolso hetet is... :P
persze ebben benne van az is, hogy a melyen tisztelt klienseknek nem tudni, hogy mikor kezd fajni a hasa, ezert egyszeruen keptelenseg 3 honapra elore tervezni. Iden peldaul nemcsak, hogy a szabadsag ugrott, de 2x annyit dolgoztam a nyaron, mint a szokasos feszitett tempoju honapokban.

Kempingmanó (törölt) 2008.01.06. 16:26:38

"Tu-134 volt, valahol a 30-as évei közepén járhatott legalább"
"Meglepetésemre nagyon előkelő hangulatú terítékkel finom kaját szolgáltak föl. A gép szörnyen zajos volt, és a pilóta olyan meredeken emelte fel, mintha valami gyors bevetésre induló vadászgép lenne, és a leszállás is hasonló hirtelen meredek ereszkedéssel zajlott."

Hehe, ugyanez történt velem jó 15 éve, mikor Kazahsztánba kellett menni ill. onnan visszajönni - Moszkván keresztül -, csak TU-154-essel. Meredeken fel, meredeken le - igaz, a sűrű köd miatt érthető volt, hogy egy mozdulattal buktatta át rajta a gépet a pilóta az egyik leszálláskor - egyébként tipikus, fehér sálas figura volt. Moszkváig viszont Malév-es, felújított belsejű TU-134-essel mentünk, ami azzal kezdte, hogy közvetlenül felszállás előtt a steardess mögött, amíg az beszélt a mikrofonba, elkezdett füstölni az erősítő...

Amúgy sosem gondoltam, hogy valaha még viszontlátom a helyszínt, főleg, hogy visszafelé, egyéb okokból, heteket vártunk a repülőre - a Google Earth-tel még ez is sikerült...

A gépet Moszkvában valóban platóra szerelt sugárhajtóművel jégtelenítették - tél volt -, Kazahsztánban az utánfutós traktorra ömlesztett csomagokat, bőröndöket az épület előtt valóban a feje fölött hajigálta át a kulturált munkaerő, visszafelé pedig indulás előtt csöpögött a fénycsőarmatúrákból a víz a gépben, lecsapódott pára lehetett, és amikor az agyonjavított kifutópályán dobbantott a gép, az egész a nyakunkba ömlött - sokáig lehetne még mesélni róla.