Linkblog

Daily Shark magazin

Vélemények, gyakran olyanról is, amihez nem értek. Leírom azokat a dolgokat, melyeket érdekesnek vagy éppen bosszantónak találok.
A blog utólag moderált, azaz:
Ellenvélemény, kritika: oké.
Személyeskedés, trollkodás, rasszizmus: kitiltva.
Vissza a címlapra->

Utolsó kommentek

Címkék

2 hét munka Kuala Lumpurban - 2. nap

2008.10.22. 00:38 :: Daily Shark

Ez a második nap katasztrofális volt. Előre is elnézést, aki nem bírja a naturális testközeli témákat, az hagyja ki. :)

Étvágygerjesztőnek mellékelek néhány képet a nagyszerű Hotel Kaliberről:


A vízforraló helye a padlón


Ennyit a takarításról


Egy kis beázás


A megkapó kilátás a szennyvíztisztítóra

Tudom, vannak ennél rosszabb helyek is, és biztos lesz majd, aki lecsesz, hogy mit kényeskedek, de azért ha az ember egy világelső terméket oktat és két hétig egyedül van a világ másik felén, akkor legalább a tisztaságot és az alapvető igényességet elvárja...

Napközben a torokfájás és köhögés nagyjából stagnált, a Tescós termoszban magammal vitt mézes gyógytea és a Fisherman's friend toroktisztító cukorka nagyjából megtette a dolgát, na de a gyomrom állapota... arról jobb nem is beszélni.
Azt hiszem, rekordot döntöttem az egy napra jutó vécére rohangálások számát tekintve, a huszadik után feladtam a számolást.
Bocsánat, hogy ilyen gusztustalan témáról írok, de sajnos most nálam ez volt a fókuszban... nem is igazán értem, mi ez, sose voltam érzékeny a kajákra Ázsiában, egyszer fordult elő, hogy Thaiföldről hazafelé jövet voltam kikészülve ilyen téren, de szerintem azt a repülőn felszolgált étel okozta, mert előtte 10 napig Bangkokban kutya bajom se volt.
Ráadásul a mostani nem hasmenés a szó klasszikus értelmében, hanem negyedóránként úgy érzem, mintha hirtelen egy nagy buborék nőtt volna az emésztőrendszeremben, ami hirtelen fel akarna robbanni, és akkor rohanok... na jó, erről ennyit, és többször nem kérek elnézést, de még lesz ilyen téma.
Napközben két vécére rohanás és tüsszögés-orrfújás között(pedig az errefelé nem ildomos, ők inkább nagyokat horkantva szívják az orrukat, és állítólag egészségi szempontból ez még jobb is, mint a folytonos fújkálás) egyszer csak elkapott az egyik nagyfőnök, és nagyon röstelkedve elnézést kért a hotel miatt (nekik nem panaszkodtam ugyan, csak reggel említettem Kane-nek, mikor rákérdezett, milyen a hotel, hogy laktam már jobb hotelben is, de még első éjjel írtam egy pikírt emailt haza a cégnek a hotelben tapasztaltakról, és a projektért felelős értékesítési igazgató elküldte az itteni felelősnek azzal, hogy ez nem elfogadható, pedig istenemre mondom, nem volt ilyen tudatos szándék bennem, hogy bemószeroljam őket, persze lehet, hogy tudatalatt ez volt a célom vele, különösen nem akartam bajba keverni Kane-t, az helyi kollégát), szóval sűrű elnézéskérések közepette mondta, hogy sajnálják, nem ismerték ezt a hotelt, nem gondolták, hogy ilyen, és azonnal intézkednek, hogy átköltöztessenek egy megfelelő színvonalúba.
Nem tiltakoztam, ha amúgy erőm teljében lennék, valószínűleg kevésbé zavarna a dolog, de így, hogy egyszerre minden bajom van, kissé érzékenyebb lettem a környezeti hatásokra sajnos. Hát hiába, nem vagyok egy kalandtúrás típus, öregszem, már igénylem a kényelmet.
Délután át is költöztünk a Hotel Istanába, ami a város központjában egy igen puccos szálloda, minden igényt kielégítő felszereltséggel és minőséggel, kicsit a ló túlsó oldalára átesésnek érzem, nem luxusra vágytam, csak tiszta és normális szállóra (na, azért itt is bele tudok kötni pár dologba, egyrészt az internetért külön fizetni kell, ami szerintem egy ilyen áru szállodánál kissé kukacoskodás, másrészt a biztosítékszekrény egyfolytában úgy zúg, mint egy öreg hűtő – és sajnos épp az ágy mellett van).
Még szerencse, hogy az egyik fülemre félig süket vagyok, ugye minden rosszban van valami jó, ebben konkrétan az, hogy ilyen esetekben egyszerűen a másik oldalamra fordulok, hogy a jó hallású fülemen feküdjek, így szépen kiszűröm a zajokat. :)
Mivel az emésztésem még a harmadik nap reggelére sincs tökéletesen rendben, ma koplalni fogok, csak némi sós mogyorót ettem, meg a szokásos teát megcsináltam.
Innen a központból persze jóval hosszabb lesz az út a céghez, különösen a reggeli és délutáni csúcsban, mondjuk az vigasztal, hogy mindkét esetben a nagyobb forgalom iránya az enyémmel ellentétes inkább, hiszen reggel a nép befelé özönlik, este meg kifelé.
De azért a reggel fél nyolckor indulás és este fél hétkor érkezéssel kicsit hosszúak lesznek a napok... Igazából nem is értem, miért ragaszkodnak hozzá, egy ilyen 9-10 órát nem lehet folyamatosan tanulással eltölteni hatékonyan úgy, hogy közben akár a "tanár", akár a "tanuló" végig kellőképpen koncentrálni tudjon, ezt azért már megtanultam az emúlt 12 évben, amióta ezt csinálom, de hát ő a vevő, ha neki ez a munkaidő, akkor alkalmazkodom hozzá, bár szerintem a végére már mindenki olyan fáradt lesz, hogy nem sokat ér már az utolsó 1-2 óra.
Az éjjel persze fölébredtem párszor, mert vécére kellett járkálnom, hajnali négy felé meg úgy éreztem, hőemelkedésem is van, ez az a tipikus, mikor még nem láz, csak kezdődik, de rosszabb állapot, mint amikor már magasabb láza van az embernek, az már letisztult, egyértelmű dolog, ez meg csak inkább csak a növendék dögkeselyű csőrlpróbálgatása a legyengült, de még élő prédán. Viszont közben meg a nyaki- és vállizmaim merevedtek be, valószínűleg ez az ágy-párna kombináció nem fekszik nekem, illetve én nem fekszem neki jól, vagy mi... az ilyesminek jót szokott tenni a forró víz, de a hőemelkedés miatt meg nem tudom, jó ötlet lenne-e...
Igen, tudom, túl sok bajom van, csak panaszkodni tudok, de hát ez már a korral jár, sajnálom, ilyen kripli vagyok... :)
Azért így egyedül egy távoli országban nem szívesen betegeskedek, ígérem, sokkal pozitívabb dolgokat fogok írni, ha kicsit jobban leszek, de most nem nagyon tudok másról beszámolni.

1 komment

Címkék: vélemény kritika én utazás ázsia napló

A bejegyzés trackback címe:

https://dailyshark.blog.hu/api/trackback/id/tr51725704

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hófehérke 2008.10.22. 20:21:52

Na tessék, lebetegedett a Sharkunk. Jobbulást! Szólj, ha valamire szükséged van, mert visszük neked a világ végére is. Kitartás!