Lezajlott Pátyon a népszavazás az eredetileg golfpályának indult, majd több ezer lakásos lakópark és bevásárlóközpont építésévé hizlalt ingatlanspekulációval kapcsolatban.
A kérdés az volt, hozzájárulnak-e a pátyiak ahhoz, hogy a képviselőtestület megváltoztassa a golfpályára engedélyezett szabályozást egy jóval tágabb keretek közt a befektetőnek gyakorlatilag szabad kezet adó – amúgy több pontján is törvénysértő – új szabályozásra.
A kezdetektől fogva titkolózó önkormányzati támogatók, és a velük szoros érdekközösségben összefonódott befektető (aki amolyan szürke eminenciás a pátyi ügyekben, bár nem pátyi lakos) eleinte nyilván arra számított, hogy ha kellőképpép elhallgatják az ügyet, majd szépen sikerül gond nélkül átpréselni a jól megolajozott döntési rendszeren.
Azonban homok került a fogaskerekek közé, mivel néhány képviselő, akik valóban az élhető jövőt és gyerekeik érdekét tartják szem előtt, szélmalomharcot kezdett az átgondolatlan és tájidegen beruházás megakadályozásért, és a környező települések is egységesen tiltakoztak a Telki határára rátolva zárványként felépítendő Páty II. ellen, melyhez több civil szervezet is csatlakozott.
A közvélemény nyomására végül az önkormányzat és a befektető kénytelen-kelletlen kiállt a nyilvánosság elé, de leginkább csak jól-rosszul felépített marketinghazugságokkal próbálták megvezetni a falubelieket, később rágalomhadjárattól sem riadtak vissza (nem mellékesen a befektető Telki polgára, de ebben az ügyben kifejezetten Telki ellen van, és a rágalmazó szórólapok is Telki polgármesterét igyekeztek befeketíteni) – mégis, milyen ember az, aki a saját lakóhelyére szórja a szemetet?
A támogató oldal végig elzárkózott mindenféle érdemi vitától, kizárólag a saját álláspontját publikálta, a hivatalos pátyi önkormányzati lap csakis a beruházás melletti cikkeket jelentetett meg, mellőzve az objektivitásnak még a látszatát is.
Az ügyben számos ellenzőt megfenyegettek, többek között a körzet Fideszes országgyűlési képviselőjét, Gulyás Dénest is.

Ma lezajlott a népszavazás. Az eddigi eredmények szerint a voksolásban a szavazásra jogosultak 43%-a vett részt, tehát a népszavazás érvénytelen volt – ahogy a legtöbb ilyen helyi népszavazás szokott.

Helyi népszavazás végeredménye

A Helyi Választási Bizottság az öt darab szavazóköri jegyzőkönyv alapján megállapította, hogy a népszavazás érvénytelen volt.
A választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 5 249  fő.
Szavazóként megjelentek száma: 2 269 fő.
Az urnában lévő szavazólapok száma: 2 266 db.
Érvénytelen szavazatok száma: 6 db.
Érvényes szavazatok száma: 2 260 db.
IGEN szavazatok: 1 494 db.
NEM szavazatok: 766 db

Öröm az ürömben, hogy a szavazók közt (feltehetően jól reprezentálva a falu lakosságát) az új szabályozást elutasítók közel kétszer annyian vannak, mint a támogatók.
Így a szavazás nem kötelezi a testületet semmire, ismét az ő kezükben a döntés.
De a novemberi helyzethez képest, mikor szinte már lezártnak tűnt a kérdés, most jóval bonyolultabb a helyzet számukra is.
 

Először is, az eset elég nagy port vert fel, országos médiavisszhangja volt és lesz, és helyben is jóval nagyobb az érdeklődés a fejlemények iránt, már nem bízhatnak abban, hogy csendben a szőnyeg alá söpörhetik a mocskukat.
Másodszor, figyelmeztető jelzés lehet a képviselők számára, hogy ha elfogadják az új szabályozást, hasonló arányban utasíthatják majd el az újraválasztásukat a következő önkormányzati választáson – ha valaki már kellőképpen degeszre tömte a bukszáját a mostani ciklus alatt, az persze alighanem csak vállat von erre, de aki szeretne még felemelt fővel járni a falu utcáin és becsülettel nézni az emberek szemébe később is, annak alaposan át kell gondolnia, megéri-e engedni a nyomásnak avagy a mézesmázos ígéreteknek.
Harmadszor, a szabályozási terv több ponton is törvénysértő, ezért az alkotmánybírósághoz elküldött beadványban annak felülvizsgálatát és megsemmisítését kérték, valamint több komoly szaktekintély írt részletes elemző szakvéleményt a beruházásról, melyekben a törvényességi kifogásokon túl számos tájvédelmi, építészeti, stb. problémát és hátrányt kimutattak, végül a jövő nemzedékek országgyűlés biztosa is lépéseket kíván tenni a tervezett megalomániás ingatlanspekuláció ellen.
 

A csata elveszett, de a háború még nem.
Vajon hajlandó lesz-e a település vezetése a közvélemény ellenkezésének dacára egy szűk pénzügyi érdekcsoport martalékául odadobni a falu jövőjét, vagy győz a józan megfontolás és a felelősség az őket megválasztók iránt?
Képes lesz-e a nagy pénzekkel körülbástyázott magánérdek a törvények, a környezet megóvása, az élhető világ és a fenntartható fejlődés ellenében elnyomni a korlátozott erőforrásokkal rendelkező, törvényes úton járó civil tiltakozást?
Mindenesetre a küzdelem folytatódik.