Nemhiába adta annyiszor már tanújelét Csurka István, mennyire profin bánik a szóval írói munkásságának akár irodalmi, akár politikai szegmensében, legutóbbi esszéjével ismét bravúros teljesítményt mutatott fel.
Mindössze egy zseniális szószüleményére térnék ki: nevesül a betömékelésre.

Micsoda szó, micsoda hangulat! Ott van benne minden, az összes gúny, lenézés, utálat, egyben az ellenség alantasságának kifejezése is, nagyon plasztikus, trendiül mondhatnánk 3D-nek is.
Milyen asszociációkat is kelt? Hasonló jellegű kifejezések a harákolás, sipákolás mindkettő valami kissé undorító, lenézendő, gusztustalan és idegesítő dologra, ráadásul árnyalatában az is benne van, hogy helytelen, rossz szokássá vált viselkedési formára utal. Vagy ami ugyan szóképzés szempontjából nem rokon, de hangzásában igen: beékelés, lékelés. Ezek pedig mindenképpen egyfajta erő(szak) alkalmazásra utalnak, az ékelésnél valamit belefeszítenek másvalamibe, a lékelésnél egy felületbe lyukat vágnak. Ugye, mennyire jól kapcsolódnak a mondandóhoz, tökéletesen úsznak az ideológiai fősodorban?
A tömésről azonnal eszünkbe juthat a libatömés - micsoda mesteri asszociáció ismét, hisz köztudott a fővárosi zsidóság valamikor libás múltja, a fociban ma is libázzák az Újpestet MTK-t. Emellett a liba tömése is erőszakos cselekedet, a szerencsétlen gigáján lenyomnak mindent, hogy aztán később levágják... mennyire jól érthető ugye, hogy a nagy drámaíró mire akar utalni!
Sőt, van még egy meglehetősen alpári szexuális asszociációja, a dugás szinonimájaként is használják, a leginkább csak spermaürítés célját szolgáló, érzelemmentes, üres aktus megnevezésére és a fogékonyak lelki szemei előtt azonnal felrémlik a felháborító kép, ahogy egy zsíros pajeszos, borostás, horgasorrú, ápolatlan alak eltorzult arccal gyömöszköl egy szerencsétlen, zokogó magyar szüzet... ugye, milyen motiváló, akcióra hívó kép a főgonosz ellen?
És persze a konkrét szónak közvetlenebb jelentése is van, szintén mesterien kialakítva: a magyar kiválasztottak közé beszuszakolt, beerőltetett, bepréselt, benyomott, besajtolt, beinjektált, betuszkolt, beékelt, begyömöszölt, bepumpált, bedömöckölt, bepasszírozott, becsömöszölt, betaposott idegenszívűek bejuttatását fejezi ki, de az előbbi szavakkal ellentétben visszaadja azt a többrétegű jelentéshalmazt, hogy mennyire alantas, gusztustalan, rosszindulatú is ez a tevékenység, mely ráadásul újra és újra megtörténik, ahányszor az igazak megpróbálják soraikat zárni, az ádáz ellen ismét elvégzi aknamunkáját - egyúttal mégis reményt csillant meg, hiszen ez a kifejezés érzékelteti azt a kétségbeesett próbálkozást, hogy „azok” kénytelenek egyre több „tömékelést” végrehajtani, mert léket kapott és süllyed az uralmuk.

Aki egy szóba képes mindezt a gyűlöletet belesűríteni, az tényleg megérdemel egy színházat, ugye?