Az elmúlt három hónapban sokat dolgoztam Dél-Koreában.
Rendszeresen utaztam a főváros és a tőle többszáz km-re lévő Daejon közt, reggel mentem, este jöttem.
Elsőre autóval próbálkoztunk, de visszafelé olyan dugó alakult ki a szöuli bevezető szakaszon, hogy összesen 4 és fél óráig tartott a hazaút.
Ettől kezdve inkább a KTX-et választottam, ami a francia TGV szuperexpressz helyi megfelelője.
A KTX 280 körüli utazósebességgel száguld (igen, télen is, hóban és fagyban is, jelenleg minden nap reggel és este fagypont alatt van a hőmérséklet, pár napja pedig havazott), de időnként láttam valamivel 300 felett is döngetni (a kocsikban lévő nagyképernyős LCD tévéken folyamatosan kiírják a bal felső sarokban az aktuális sebességet).
Általában 5 percen belül volt a pontossága, tiszta, kényelmes és kultúrált utazási lehetőséget nyújt, akár mindennapi használatra is, 50 perc alatt ér Szöulból Daejonba.
A legutóbbi visszautamon viszont a nyílt pályán megállt és hosszú időn át várakozott. Bemondták, hogy valami gond akadt a jelzőrendszerrel, ezért az álldogálás. Az utasok már 10 perc után is ingerülten panaszkodtak az arra járó vasutasnak, aki nagy hajlongásokkal szabadkozott.
Végül - bár igencsak adták neki a kakaót, végig 300 körül ment, ahol csak lehetett - 21 perces késéssel érkeztünk Szöulba, ami itt eléggé szokatlan, de hát ami elromolhat, az el is romlik (áldott legyen Murphy neve!).
Ami viszont teljesen hihetetlen és elképesztő volt: megérkezéskor az összes kijáratnál, lépcsőnél, liftnél a Korail (koreai vasúttársaság) alkalmazottai álltak, és mindenkinek, aki ebből a vonatból szállt ki, egy vouchert adtak.
A voucher és a vonatjegy birtokában bárki egy éves határidőn belül bármikor érvényesítheti a kompenzációs igényét bármelyik Korail pénztárnál, és a menetjegy egy részét visszafizetik neki.
Teccik érteni?
A koreai vasút automatikusan, kérés és vita nélkül elismerte a 21 perces késést a saját hibájaként, minden külön igény nélkül felajánlotta a kompenzációt saját jószántából és előkészítette, hogy az emberek azonnal megkapják a szükséges dokumentumot ahhoz, hogy aztán várakozás és sorbanállás nélkül juthassanak hozzá a kárpótláshoz, amikor éppen nekik megfelelő az időpont.

Kiegészítő információ utólag, csak összehasonlításképpen: a távolság kb. 250 km, a jegy ára kb. 3600-4000 Ft. Azért nem írom pontosan, mert többféle jegyár van még azonos osztályon is, egyrészt függ attól, menetirány szerint vagy azzal szemben van az ülés (ez utóbbi olcsóbb), illetve ha nem helyre szól (mert úgy is lehet kapni).
A kompenzáció a 21 perc után a jegy árának 15%, de maximum 50% lehet (egy óránál hosszabb késés esetén).
Ami még külön elképesztő: amennyiben a jegyet bankkártyával vásárolták, a Korail automatikusan visszautalja rá a kompenzációt!

És ez az ország a koreai háború után a legszegényebb fejlődő országok közé tartozott...

Mi meg szép folyamatosan rohadunk lefelé... Panaszkodás, sumákolás, másra mutogatás,  cinkos mutyizás, megosztó politikai acsarkodás, összeesküvés-elméletek gyártása és a saját mindennapi ügyeskedéseink megideologizálása helyett inkább tanulnunk kéne tőlük valamit... felelősségvállalást, munkamorált, összefogást, szervezést.
Horribile dictu még azt is, hogy ha időnként képes sok ember a saját rövid távú egyéni érdeke ellenében cselekedni azért, hogy hosszabb távon később a többségenek - feltehetően vele együtt - jobb legyen, akkor még lenne esélyünk... de ez nálunk nem fog menni, Magyarisztán egyre inkább reménytelenül a balkán perifériájává küzdi le magát.