Nagyjából egy hete történt. Mivel épp nincs saját számítógépem, barátnőm Dell notebookján használtam a Samsung S2 320 Gb-os külső harddisket. A notebookon amúgy Vista fut.

Egy újraindítást követően bootolás közben egyszer csak veszettül elkezdett tekerni rajta a Checkdisk, és sorra jelzett és - állítása szerint - javított hibákat. Nagyjából 75% után egyszer csak azt találta mondani "ismeretlen hiba" és leállt, a Vista bejött, majd közölte, hogy a Samsung nem felismerhető és formázni kéne.

Kivert a víz. Az összes fontos személyes anyagom, fotóim, zenéim, videók, biztonsági mentések voltak ezen (tudom, én vagyok a hülye, hogy nem mentek mindent duplán azonnal, de most éppen átmeneti időszak volt, költözés, mármint valóságban és digitálisan is).

Többé nem is jött föl a harddisk, se ezen, se másik PC-ken. Nem is próbálkoztam semmilyen adatmentéssel magam, nem akarván rontani a helyzeten.

Mint tudjuk, az egyik világhírű "hungaricum" a Kürt Zrt., amely profi adatmentéssel foglalkozik. Elmentem hozzájuk és leadtam a Samsungot. Negyed óra múlva megvolt a verdikt: a lemez felületsérült és fájlrendszer is károsodott, 275 000 Ft + ÁFA áron megkísérlik a mentést, ha igénylem. Az ügyfélszolgálat egyébként nagyon profinak és segítőkésznek tűnt.
Természetesen, bármennyire is fontos személyes dolgokat veszítettem el, átlagos magánemberként ez messze túl van az anyagi lehetőségeimen, így nagy sóhajjal lemondtam róluk. Pedig tényleg sok pótolhatatlan adatom volt rajta.

Pár nap múlva egy ismerősünk kamasz fia, aki hallott az esetről tőlünk, felajánlotta, hogy megnézné az ő Linuxos gépén.
"Úgyis mindegy, rosszabb már nem lesz" gondoltam, és tegnapelőtt este átvittem hozzá.
Ahogy az USB-re rácsatlakozott, gyakorlatilag másodperceken belül látható volt a tartalom!
Nem akartam hinni a szememnek. Gyorsan hoztam egy másik, azóta vásárolt külső harddisket (egy Silicon Power Armor 70, ez az, amit víz alá lehet meríteni, vagy átmenni rajta autóval, de meg se kottyan neki), és megkértem, másolja át előbb a legfontosabbakat (arra az esetre, ha közben haldokolni kezdene a készülék megint), aztán a többit is, ha még megy.

Másnapra a kb. 250 Gb anyag 10 Gb híján átkerült az új tárolóra, én meg nem győztem hálálkodni a srácnak, aki amolyan kis szerény mosollyal, szabadkozva nyugtázta. Kíváncsiságból kipróbáltuk megint Windowson is (az is volt a gépén) és természetesen az formázatlan, üres harddisknek látta...

És elgondolkodtam, hogy egy tizenéves srác a szimpla, noname Linuxos gépen puszta szívességből, pár percnyi munkával (amit a fájlok másolásának elindítása jelent) megoldotta azt, amiért a világhírű cég egekig magasztalt profijai 300 000 forintot kérnek... mintha hamisan szólna kicsit ez a Kürt, nem?